RCnonO: A fejfőnév a kijelölő jelzői alakulatnak elvben tárgya, de ilyetén voltát semmi sem jelöli (mert esetalakja a főmondatbeli szerepének felel meg).
(1) mā wɔ̄š-n lūt-ǝm ūlas-em-ǝn ɔ̄mǝs-l-ǝm.
én város-loc vesz-pst.ptc szék-1sg-loc ül-prs-1sg
’A városban vett széken ülök.’ (S. O.)
(2) mā tum ūlas-em-ǝn ɔ̄mǝs-l-ǝm, āmati wɔ̄š-n lūt-s-ǝm.
én az szék-1sg-loc ül-prs-1sg amit város-loc vesz-pst-1sg
’Azon a széken ülök, amit a városban vettem.’ (S. O.)
A szinjai hantiban a jelzői alárendelést a leggyakrabban igeneves szerkezettel (1) fejezik ki, bár vonatkozó névmási alárendelő (2) összetett mondattal is lehetséges (Honti 1984: 102‒106, Nikolaeva 1999a: 77‒88, S. O.). Az igeneves szerkezetben (1) a kijelölő jelzői alakulat fejfőneve a főmondat igéje vonzatkeretének megfelelő (itt lokatívuszi) esetalakban szerepel. Ugyanez érvényes az összetett mondatra (2) is, ahol a kijelölő jelzői alakulatban a fejfőnévnek van névmási képviselete.