Agens és patiens kijelölése (északi manysi)

APmkNon: A nyelv semmilyen eszközzel nem tesz különbséget az agens és a patiens között.

APmk=Case: A nyelv az agenst és a patienst esetkonfigurációval jelöli ki.


(1) āmp χājtyγti.

kutya szaladgál.prs.3sg

’A kutya szaladgál.’ (S. D.)


(2) āmp sāli kinsi.

kutya rén keresi.prs.3sg

’A kutya keresi a rénszarvast.’ (S. D.)


(3) āmp sāli-t kinsi-jane.

kutya rén-pl keres- prs.obj.3sg

’A kutya keresi a rénszarvasokat.’ (S. D.)


(4) taw χājtyγti.

ő szaladgál.prs.3sg

’Ő szaladgál.’ (S. D.)


(5) taw taj kinsi.

ő az.acc keres.prs.3sg

’Ő azt keresi.’ (S. D.)


(6) taw taj kinsi-te.

ő az.acc keres-prs.obj.3sg

’Ő azt keresi.’ (S. D.)


(7) pūt am wār-ēγ-um.

ennivaló én készít-prs-1sg

’Ennivalót én készítek’ (Rombandeeva 1979: 123)


Az északi manysiban a főneveknek nincs akkuzatívuszuk, így morfológiailag jelöletlen az ágens és a patiens is (1) (2) (3). Az igealak (a tárgy bizonyos tulajdonságaitól függően) alanyi (1) (2) és tárgyas (3) ragozású is lehet, utóbbi esetében az alany számban és személyben egyeztetődik az igével, a tárggyal azonban csak számban (3) – vagyis az ige megkülönböztetve kódolja a funkciókat. A (2) és (5), valamint a (3) és (6) példát összevetve azonban látható, hogy a névmásoknak van (szuppletív alakkal kifejezett) akkuzatívuszuk.

Bár az általános szórend SOV, a szórend nem rigid (7), így esetenként az északi manysi mondatban kontextus nélkül  az ágens és a patiens nem azonosítható egyértelműen.

Author: 

Németh Szilvia