Evidencialitás (északi manysi)

IndEvid: A nyelvben csak a közvetett evidencialitás létezik mint grammatikailag jelölt kategória.



jelen idő

múlt idő (subj.)

múlt idő (obj.)

passzív

1Sg

tot-nē-m

tot-m-um

tot-um-l-um

tot-ima-m

2Sg

tot-nē-n

tot-m-ǝn

tot-um-l-ǝn

tot-ima-n

3Sg

tot-nē-te

tot-um

tot-um-te

tot-ima

1. táblázat. Az északi manysi ’visz’ jelentésű ige közvetett evidencialitású alakjai (Skribnik-Afanaseva 2007:48 alapján)


Az északi manysi nyelvtanok szerint a közvetett evidencialitás grammatikailag kódolt (Sz. Kispál: 1966; Rombandeeva 1973; Kálmán 1976; Skribnik-Afanaseva 2007; Sipőcz 2014), a particípiumképzők időjellé grammatikalizálódtak, a gerundium képzője pedig módjellé (Csepregi 2014: 102):

  • jelen időben a folyamatos melléknévi igenév (-ne) birtokos személyragozott alakja,

  • múlt időben a befejezett melléknévi igenév (-m) személyragozott (alanyi és tárgyas paradigmában is) alakja,

  • passzív szerkezetekben a határozói igenév (-ima) személyragozott alakja áll (l. 1. táblázat).

Bár a források többsége (Sz. Kispál: 1966; Rombandeeva 1973, Sipőcz 2014) egyetért abban, hogy a fönti alakok a közvetett evidencialitást fejezik ki, (Rombandeeva (1973: 137-145) kifejezetten nem-szemtanúsági módnak tartja), Skribnik és Janda (2012) szerint azonban funkciójuk a mirativitás kódolása, amit ők nem tekintenek az evidencialitás részének. A jelenséget eddig csupán írott szövegeken vizsgálták, kérdőíves vizsgálatok tisztázhatják a helyzetet.

Author: 

Németh Szilvia