A műveltető szerkezetek (Causative constructions) olyan nyelvi szerkezetek, amelyek egy két eseményt jelölő nyelvi szituációt írnak le: az okozás eseményét (Causing), amelyben az okozó vagy késztető (Causer) tesz vagy kezdeményez valamit, illetve az okozott eseményt, amelyben az okozó cselekvése eredményeképpen a végrehajtó vagy késztetett (Causee, Cee) valamely cselekményt hajt végre, illetve állapotváltozáson megy át.
A késztetett kódolásán annak a kérdésnek a megválaszolását értjük, hogy a műveltető szerkezetekben milyen megformálást kap a késztetett, vagyis milyen módon van kódolva (milyen mondatrész helyzetében vagy esetalakjában áll[1]).
Ebben a paraméterben azt a típust vizsgáljuk meg, ahol a végrehajtás igéje lexikailag[2] tranzitív (két kötelező kiegészítése van: az agens és a patiens).
Típusok:
TrCeeA: A késztetett ugyanazon esetben áll, mint amelyben a nem műveltető kijelentő mondatban állna.[3]
TrCeeP: A késztetett abban az esetalakban áll, amelyben egy cselekvést jelentő tranzitív ige patiense állna egy nem műveltető mondatban.[4]
TrCeeRec: A késztetett abban az esetalakban áll, amelyben egy cselekvést jelentő ditranzitív ige recipiense állna egy nem műveltető mondatban.[5]
TrCeeInstr: A késztetett insztrumentáliszban áll.
TrCeeQuasinstr:A késztetett olyan (függő) esetben áll, amelynek alapjelentése nem insztrumentáliszi, de amelyet a nyelv eszközhatározásra is használ.
TrCeeObl: A késztetett olyan függő esetben áll, amelyet a nyelv nem használ eszközhatározásra.
Két paraméterérték azonos érvényessége (mindkettőnek egyenlő gyakori előfordulása) a nyelvben két kód & jellel való összekapcsolásával jelölhető, domináns/nem-domináns viszony pedig / jellel (elöl a domináns).
[1] Itt egyaránt esetalaknak tekintjük az adpozíciók és/vagy esetaffixumok használatát.
[2] Amennyiben a műveltető alakot egy nem-műveltető szerkezet átalakításaként fogjuk fel, a „lexikailag” jelentése egyenértékű az „eredetileg” vagy „a kiinduló szerkezetben” körülírással. Így például az apa megeteti a spenótot a fiával (késztetett: fiú) kauzatív szerkezet esetében a fiú megeszi a spenótot „eredeti” mondatot feltételezünk.
[3] Nominatív nyelvekben ez az alanyeset (nominatívusz) lenne.Ez csak abban az esetben lehetséges, ha a nyelv kizárólag perifrasztikus, ezen belül szekvenciális műveltető szerkezeteket használ, vagyis az okozás és a végrehajtás tagmondata kötött módon, ebben a sorrendben áll egymás mellett, és a műveltetésnek más jelölője nincsen. A perifrasztikus műveltetés paraméter értékének ebben az esetben SeqPfrCC-nek kell lennie.
[4] Nominatív nyelvekben ez a tárgyeset (akkuzatívusz) lenne.
[5] Nominatív nyelvekben ez a részeshatározó eset (datívusz) lenne.