Az esetexponencia az a számértékben kifejezhető tulajdonság, hogy egy egyedi (főnévi vagy névmási) esetjelölő formáns az eset funkcióján kívül hány kategóriát fejez ki.[1] Ha egyet sem (tehát csak az esetet fejezi ki), akkor a formáns monoexponenciális (más terminológiával analitikus); az agglutináló névszóragozás ilyeneket (azazhogy ragokat) használ. Ritkábban a formáns poliexponenciális (kumulatív, szintetikus), ilyenkor külső flexióról (flektáló névszóragozásról) is szokás beszélni. A kategóriák együttes jelölését koexponenciának nevezik. Az esettel koexponenciális egyéb kategóriák rendszerint a szám, a birtoklás és a referencialitás (= a gazdaszó topikként, határozottként vagy más specifikáció – például grammatikai nem vagy osztály – szerint való megjelölése), de nagyon ritkán az igei állítmány kategóriái is, mint idő, aspektus és mód (TAM). A NoCase és az ExpMono értékektől eltérő értékek szöveges magyarázatot igényelnek.

Típusok:

NoCase: A nyelv nem ismeri a névszóragozást (deklinációt).

ExpMono: A főnévi és névmási esetjelölő formánsok monoexponenciálisak.

ExpNum: A főnévi és névmási esetjelölő formánsok az eseten kívül kifejezik a számot is.

ExpPoss: A főnévi és névmási esetjelölő formánsok az eseten kívül kifejezik a birtoklást is.

ExpRef: A főnévi és névmási esetjelölő formánsok az eseten kívül kifejezik a referenciát is.

ExpTAM: A főnévi és névmási esetjelölő formánsok az eseten kívül kifejezik legalább az egyiket az idő, aspektus és mód kategóriái közül.

ExpMix: A főnévi és névmási esetjelölő formánsok az eseten kívül a szám, a birtoklás, a referencia és valamely TAM-kategória közül legalább kettőt kifejeznek.

Több érték együttes fennállása esetén & jellel összeköthetők, illetve / jellel, ha a két érték közül szerkezetileg az egyik domináns (ez álljon elöl), de a másik is előfordul.[2] A jelenség szöveges magyarázatot igényel.

[1] Nem tévesztendő össze a fúzió (a grammatikai jelölők, formatívumok, formánsok kapcsolódása a gazdaszavakhoz vagy tövekhez), illetve a flexibilitás (ragozási típusok, ragozási allomorfia) kategóriájával.

[2] Így például ExpMono / ExpNum jelentése: az esetek döntő többsége monoexponenciális, de egy-két esetaffixum a számot is kifejezi.