PT–R: A monotranzitív és a ditranzitív igék tárgya azonos jelölést kap, a recipiens jelölése ettől különbözik.

PR–T: A monotranzitív igék tárgya és a recipiens azonos jelölést kap, a ditranzitív igék tárgyának jelölése ettől különbözik.

NoVAgr: Az igét a három funkció (P, T és R) közül egyikkel sem egyeztetik.

VAgrSpec: Az ige egyeztetése szintaktikai alapú, de eltér a felsoroltaktól.

(1) pox ńāń (P) lē-l.

fiú kenyér eszik-prs.3sg

’A fiú kenyeret eszik.’ (S. O.)

(2) ānťe-l ńāwrem-al-a (R) ńāń (T) ma-l.

anya-3sg gyerek-3sg-lat kenyér ad-prs.3sg

’Az anya kenyeret ad a gyerekének.’ (S. O.)

(3) ānťe-l ńāwrem-al (R) ńāń-ǝn (T) ma-l-li.

anya-3sg gyerek-3sg kenyér-loc ad-prs-obj.3sg

’Az anya kenyeret ad a gyerekének.’ (S. O.)

(4) ānťe-l-n (A) ńāwrem-ǝl (R) ńāń-ǝn (T) ma-l-a.

anya-3sg-loc gyerek-3sg kenyér-loc ad-prs-pass.3sg

’Az anya kenyeret ad a gyerekének.’ (S. O.)

A szinjai hantiban a főnévi tárgy jelöletlen (vö. Honti 1984: 96) mind monotranzitív (1), mind ditranzitív (2) igék esetében. A nyelvben a ditranzitív szerkezetnek két típusa ismert: az egyik sémája valaki ad valakinek valamit, ilyenkor a főnévi recipiens (R) latívuszban szerepel (2), a főnévi direkt tárgy pedig alanyesetben áll. A másik szerkezettípus sémája: valaki valakit valamivel ad, itt a főnévi recipiens jelöletlen tárgyesetbe kerül (2), a direkt tárgy pedig insztrumentáliszi funkciójú lokatívuszragot kap (l. Onina 2009, Nikolaeva 1999a: 40, Honti 1984: 96). Az első szerkezettípusban az ige tárgyatlan, a másodikban tárgyas ragozású. Mivel az utóbbiban a recipiens kerül tárgyi mondatrészi szerepbe, így az ige a recipienssel van egyeztetve.

A ditranzitív szerkezeteket nagyon gyakran passzív szerkezettel fejezik ki, ahol az A funkciót lokatívusz jelöli, az R funkció jelöletlen, míg a T funkció insztrumentáliszi jelentésű lokatívuszi esetragot kap. Ilyenkor az ige az R funkciót kifejező mondatrésszel van egyeztetve, ami a passzív szerkezet alanya (S. O., F. L.). A téma további kutatást igényel.