Po: A nyelv kizárólagosan névutós.
(1) a fa alatt
a fa alatt
’a fa alatt’
(2) (én) mellett-em
én mellett-1sg
’(én) mellettem’
(3) túl a folyó-n
túl a folyó-sup
’túl a folyón’
A magyarban a főnévvel (1) és a névmással (2) álló adpozíciók is posztpozicionálisak. Néhány névutó (pl. túl, együtt, át, keresztül) megelőzheti a főnevet vagy névmást, ilyen esetekben azonban nem neutrális a szórend (vö. Balogh 2000c).