CauseVBal: Az okhatározói mondattag minden esetben alapalakú igét tartalmaz.

(1) kati nem ment ma iskolá-ba. beteg vol-t.

Kati neg megy-pst.3sg ma iskola-ill beteg cop-pst.3sg

’Kati nem ment ma iskolába. Beteg volt.’

(2) kati nem men-t ma iskolá-ba, mert beteg vol-t.

Kati neg megy-pst.3sg ma iskola-ill mert beteg cop-pst.3sg

’Kati nem ment ma iskolába, mert beteg volt.’

(3) meg-beteged-vén kati nem men-t ma iskolá-ba.

meg-betegedik-conv Kati neg megy-pst.3sg ma iskola-ill

’Megbetegedvén, Kati nem ment ma iskolába.’

A magyarban az okhatározást alárendelő összetett mondat segítségével fejezik ki, melyben az okhatározói tagmondat igéje (2) ugyanolyan alakban áll, mint egy nem okhatározói mondatban (1) (vö. Kenesei et al. 1998: 51, Haader 2000a: 511‒512) Ritkábban határozói igeneves szerkezettel is kifejezhető az okhatározás (3) (vö. Lengyel 2000e: 238‒240).