NPPnonobl: A nyelvben az agenst egy főnév vagy önálló névmás kitételével lehetséges, de nem kötelező jelezni.
Agr: A nyelvben az agensre utal az ige morfoszintaktikai egyeztetése.
(1a) én könyv-et ír-ok.
én könyv-acc ír-prs.1sg
’Én könyvet írok.’
(1b) könyv-et ír-ok.
könyv-acc ír-prs.1sg
’Könyvet írok.’
(2) találkoz-t-am egy író-val. ad-ott nekem egy könyv-et.
talákozik-pst-1sg egy író-com ad-pst.3sg én.dat egy könyv-acc
’Talákoztam egy íróval. Adott nekem egy könyvet.’
A magyarban az ágenst személyes névmás (1a)–(1b) vagy főnév fejezi ki. A ragozott igealak mindig utal az ágens személyére és számára. A magyar pro-drop (névmásejtő) nyelv, a névmási ágens minden számban elhagyható. A főnévi ágens megjelenése is opcionális, ha az a szövegösszefüggésből (vagy pragmatikai okokból) ismert (vö. É. Kiss 2002: 27‒35, Tolcsvai Nagy 2013: 278‒312, Kugler 2000a: 104‒123, Kiefer 2003: 212‒222).