Az adpozíciós szintagma belső viszonyai (magyar)

Adp=NNonGov: Az adpozíciók nem igei jellegűek, kiegészítésük alapalakban, ragozatlanul jelenik meg mellettük.

Adp=NGov: Az adpozíciók nem igei jellegűek, kiegészítésük nem alapalakban, hanem a konkrét adpozícióktól függően különböző (függő) esetekben jelennek meg mellettük.


(1) a szoba közep-é-n

a szoba közép-3sg-sup

’a szoba közepén’


(2) a nyírfá-nak mellett-e

a nyírfa-dat mellett-3sg

’a nyírfának mellette’


(3) (én)mellett-em

(én)mellett-1sg

’(én)mellettem’


(4) má-tól fogva

ma-abl fogva

’mától fogva’


(5) velem szemben

én.com szemben

’velem szemben’


A magyarban az adpozíciók mindig alapalakban jelennek meg, ha kiegészítésük főnév. Az adpozíció csak akkor személyjelezhető, ha kiegészítése nominatívuszban álló személyes névmás (3). Ritkán előfordul, hogy az egyébként alanyesetben álló főnévi kiegészítő (birtoklást kifejező) datívuszi esetragot, ezzel együtt az adpozíció birtokos személyragot kap (2). Ez a fajta megformálás a magyar nyelv korábbi szakaszaiban jellemzőbb volt (D. Mátai 2003b: 416‒418). A mai magyarban is vannak ún. ragvonzó névutók (Balogh 2000c, Dér 2012), ahol a névutó főnévi kiegészítése valamilyen függő esetbe kerül (4)-(5).

Author: 

F. Gulyás Nikolett