PsblSit~Ep: A nyelv a lehetőség mint mód megformálásánál részleges különbséget tesz ennek szituációs és episztemikus változata között.

(1) szilvi még valószínűleg ébren van.

Szilvi még valószínűleg ébren cop.prs.3sg

’Szilvi még valószínűleg ébren van.’

(2) szilvi még olvas-hat ilyenkor.

Szilvi még olvas-pot ilyenkor

’Szilvi még olvashat ilyenkor.’ =

1. ’Lehetséges, hogy Szilvi még olvas ilyenkor.’

2. ’Szilvinek van engedélye, hogy olvasson ilyenkor.’

(3) itt lehet úsz-ni.

itt lehet úszik-inf

’Itt lehet úszni.’

(4) blanká-nak szabad énekel-ni-e.

Blanka-dat szabad énekel-inf-3sg

’Blankának szabad énekelnie.’

A magyarban a különféle módosítószók (1) és határozószók az episztemikus modalitás kifejezői (Kiefer 2007: 321‒322). A -hat/-het képző (2) jelölhet episztemikus és szituációs lehetőséget is (Kugler 2012). Ugyanez érvényes a lehet +főnévi igenév szerkezetre. A tud, szabad + főnévi igeneves kifejezések szituációs lehetőséget fejeznek ki.