Adv1: A határozószó megelőzi az alapszórend első elemét. (Tehát például SVO alapszórend esetén a határozószó alapszórendje AdvSVO, SOV esetén AdvSOV stb.)
Adv2: A határozószó követi az alapszórend első, és megelőzi a második elemét. (Tehát például SVO alapszórend esetén a határozószó alapszórendje SAdvVO, SOV esetén SAdvOV stb.)
Adv3: A határozószó követi az alapszórend második, és megelőzi a harmadik elemét. (Tehát például SVO alapszórend esetén a határozószó alapszórendje SVAdvO, SOV esetén SOAdvV stb.)
Adv4: A határozószó követi az alapszórend harmadik elemét. (Tehát például SVO alapszórend esetén a határozószó alapszórendje SVOAdv, SOV esetén SOVAdv stb.)
(1a) īt mā nüŋ-at kēr-a lükəmtə-ʌ-əm.
most én te-acc kályha-lat bedug-prs-1sg
’Most én beduglak a kályhába.’ (Csepregi 1998: 66.)
(1b) mā īt nüŋ-at kēr-a lükəmtə-ʌ-əm.
én most te-acc kályha-lat bedug-prs-1sg
’Én most beduglak a kályhába.’ (Csepregi 1998: 66.)
(1c) mā nüŋ-at kēr-a lükəmtə-ʌ-əm qoʌtaɣəʌ.
én te-acc kályha-lat bedug-prs-1sg holnap
’Én téged beduglak a kályhába holnap.’
(2) āŋki paɣ-əʌ wīčipə wɔ̄č-nam kat-əɣ-təɣ.
anya fiú-3sg mindig város-apr küld-freq-pst.obj.3sg
’Az anya mindig a városba küldözgette a fiát.’ (L. N. K.)
A szurguti hantiban a határozószó helye viszonylag szabad: állhat az alany előtt (1a), az alany után (1b) de a tárgy után is (2). Az alapszórend szerint a mondat végén az ige áll, ezt csak elvétve követi más mondatrész, de persze, előfordulhat (1c). A kérdés nagyobb korpuszon további kutatást igényel.