PerifA: A nyelv körülírásos (perifrasztikus) megoldásokat használ az aspektusviszonyok kifejezésére.

PrefA: Az aspektus kifejezése speciális prefixumok segítségével.

SuffA: Az aspektus kifejezése speciális szuffixumok segítségével.

PartRdpA: Az aspektus kifejezése részleges reduplikáció segítségével.

RdpA: Az aspektus kifejezése teljes reduplikáció segítségével.

(1) mindig későn kel-ek.

mindig későn kel-prs.1sg

’Mindig későn kelek.’ (habituális)

(2) anya tortá-t süt.

anya torta-acc süt.prs.3sg

’Anya tortát süt.’ (imperfektív)

(3) anya meg-süt-i a tortá-t.

anya meg-süt-prs.obj.3sg a torta-acc

’Anya megsüti a tortát.’ (perfektív)

(4) a tanár be-néz-ett a szobá-ba.

a tanár be-néz-pst.3sg a szoba-ill

’A tanár benézett a szobába.’ (perfektív)

(5) a tanár be-be-néz-ett a szobá-ba.

a tanár be-be-néz-pst.3sg a szoba-ill

’A tanár be-benézett a szobába.’ (frekventatív)

(6) a ház fel van épít-ve.

a ház fel van.prs.3sg épít-conv

’A ház fel van építve.’ (perfektív)

A magyarban az aspektus kifejezése lexikális és morfológiai eszközökkel egyaránt lehetséges. Az aspektust jelölheti határozó (1), igekötő (vö. 2–3), az indeterminált/determinált igeragozás különbsége (vö. 2–3), igeképző, részleges vagy teljes reduplikáció (vö. 4–5) és igeneves szerkezet (6). Az aspektus kifejezésére azonban a magyarban nincs tisztán igei morfológia által kódolt, paradigmatikus eszköz.