RT: A relatív alapszórend recipiens–tárgy, akár főnevek, akár névmások szerepelnek ezekben a funkciókban.

(1a) īmi ńēwrem ńāń-at mə-ʌ.

asszony gyermek kenyér-ins ad-prs.3sg

’Az asszony kenyeret ad a gyermeknek.’ (L. N. K.)

(1b) īmi mānt ńāń-at mə-ʌ.

asszony én.acc kenyér-ins ad-prs.3sg

’Az asszony kenyeret ad a nekem.’ (L. N. K.)

(2a) īmi ńēwrem-a ńāń mə-ʌ.

asszony gyermek-lat kenyér ad-prs.3sg

’Az asszony kenyeret ad a gyermeknek.’ (L. N. K.)

(2b) īmi māntem ńāń mə-ʌ.

asszony én.dat kenyér ad-prs.3sg

’Az asszony kenyeret ad nekem.’ (L. N. K.)

(3a) īmi-nə ńēwrem ńāń-at mə-ʌ-i.

asszony-loc gyermek kenyér-ins ad-prs-pass.3sg

’Az asszony kenyeret ad a gyermeknek.’ (L. N. K.)

(3b) īmi-nə mā ńāń-at mə-ʌ-oj-əm.

asszony-loc én kenyér-ins ad-prs-pass-1sg

’Az asszony kenyeret ad nekem.’ (L. N. K.)

A szurguti hantiban a ditranzitív igéknek kétféle vonzatszerkezete lehetséges. Az általánosabb az, hogy a recipiens (R) akkuzatívuszban van (mely főnevek esetében megegyezik a nominatívusszal), a tárgy (T) pedig -at ragos instruktívusz-fináliszban (1a), (1b). A másik változat, mely ritkábban fordul elő, az, hogy a T kerül akkuzatívuszba, a R pedig valamilyen latívuszi ragot kap – főnevek esetén -a latívuszi vagy -nam approximatívuszi ragot, a személyes névmások pedig datívuszba kerülnek (2a), (2b). Passzív igenem használatakor az agens lokatívusz raggal (-nə) jelölt, az R nominatívuszban, a T pedig insztruktívusz-fináliszban áll (3a), (3b). Mindhárom szerkezetnél a recipiens megelőzi a tárgyat.