Ditranzitív szerkezetek névmási tárggyal (szurguti hanti)

PR–T: A monotranzitív igék tárgya és a recipiens azonos jelölést kap, a ditranzitív igék tárgyának  jelölése ettől különbözik.

PT–R: A monotranzitív és a ditranzitív igék tárgya azonos jelölést kap, a recipiens jelölése ettől különbözik.

VAgrPTnoR: Az igét a P-vel és a T-vel azonos módon egyeztetik, az R-rel sehogyan sem.

VAgrPRnoT: Az igét a P-vel és az R-rel azonos módon egyeztetik, a T-vel sehogyan sem.


(1) āŋki lɔ̄pka-nə ńāń wə-ʌ. āŋki ńēwrem-əʌ ťūt-at mə-ʌ.

anya bolt-loc kenyér vesz-prs.3sg anya gyermek-3sg az-ins ad-prs.3sg

’Az anya kenyeret vesz a boltban. Az anya a gyermekének azt adja.’ (L. N. K.)


(2a) āŋki lɔ̄pka-nə ńāń wə-ʌ. āŋki ńēwrem-a ťūt mə-ʌ.

anya bolt-loc kenyér vesz-prs.3sg anya gyermek-lat az ad-prs.3sg

’Az anya kenyeret vesz a boltban. Az anya azt adja a gyermeknek.’ (L. N. K.)


(2b) āŋki lɔ̄pka-nə ńāń wə-ʌ. āŋki ńēwrem-a mə-ʌ-təɣ.

anya bolt-loc kenyér vesz-prs.3sg anya gyermek-lat ad-prs-obj.3sg

’Az anya kenyeret vesz a boltban. Azt az anya a gyermeknek adja.’ (L. N. K.)


(3) āŋki lɔ̄pka-nə ńāń wə-ʌ. āŋki-nə ńēwrem ťūt-at mə-ʌ-i.

anya bolt-loc kenyér vesz-prs.3sg anya-loc gyermek az-ins ad-prs-pass.3sg

’Az anya kenyeret vesz a boltban. Az anya azt adja a gyermeknek.’ (L. N. K.)


A szurguti hantiban a ditranzitív igéknek kétféle vonzatszerkezete lehetséges. Az általánosabb az, hogy a recipiens (R) akkuzatívuszban van, a tárgy (T) pedig -at ragos instruktívusz-fináliszban (1). A főnevek és a mutató névmások nem különböztetik meg a nominatívuszt és az akkuzatívuszt, de a személyes névmások igen. Monotranzitív mondatban egyébként a direkt tárgy (P) van a nominatívusszal megegyező akkuzatívuszban. A másik változat, mely ritkábban fordul elő, az, hogy a T kerül akkuzatívuszba, a R pedig valamilyen latívuszi ragot kap – főnevek esetén -a latívuszi vagy -nam approximatívuszi ragot, a személyes névmások pedig datívuszba kerülnek (2a). Annak érdekében, hogy a ditranzitív szerkezet mindhárom argumentuma jelölt legyen, a nyelv előszeretettel használ a passzív ragozású igéket, melyeknek agense lokatívusz raggal (-nə) jelölt, az R nominatívuszban, a T pedig instruktívusz-fináliszban áll (3). Speciális információs szerkezetben előfordul, hogy a szövegkörnyezetből ismert, de nem megjelenő névmási tárgy egyeztetődik az igével, az ige tárgyas ragozású lesz  (2b). A jelenség további kutatást igényel.

Author: 

Csepregi Márta