APmk=WO: A nyelv az agenst és a patienst kizárólag kötelező szórenddel jelöli ki.

APmkNon: A nyelv semmilyen eszközzel nem tesz különbséget az agens és a patiens között.

APmk=Case: A nyelv az agenst és a patienst esetkonfigurációval jelöli ki.

(1a) īki qɔ̄t wär-ʌ.

férfi ház készít-prs.3sg

’A férfi házat épít.’ (L. N. K.)

(1b) īki wär-ʌ qɔ̄t.

férfi készít-prs.3sg ház

’A férfi házat épít.’ (L. N. K.)

(2a) āŋki ńēwrem-əʌ ʌāpət-ʌ.

anya gyermek-3sg etet-prs.3sg

’Az anya a gyermekét eteti.’

(2b) āŋki ʌüw-at ʌāpət-ʌ.

anya ő-acc etet-prs.3sg

’Az anya őt eteti.’

Mivel a szurguti hanti főnévragozás nem tesz  különbséget a nominatívusz és az akkuzatívusz között, az agens és a patiens megkülönböztetése a leggyakrabban a szórend segítségevel történik. Az alapszórend az SOV, ezért a patiens általában követi az agenst (1a), (2a). Természetesen a beszélt nyelvben változhat a szórend, ilyenkor a mondat értelme és a kontextus az irányadó (1b). Egyedül a személyes névmásoknak van akkuzatívuszuk, ezért ha patienst személyes névmás fejezi ki, akkor az agenst és a patienst esetkonfigurációval lehet megkülönböztetni (2b).