Nom: A nyelv a morfoszintaktikai kezelés szempontjából két kategóriát különböztet meg (a kategóriákon belül nem téve különbséget): 1. [Sa, Snona, Aa és Anona];   2. [P]. (Nominatív vagy nominatív–akkuzatív típus.)

(1) luw ńax-l.

ő nevet-prs.3sg

’Ő nevet.’ (S. O.)

(2) luw xūxǝl-ǝl.

ő fut-prs.3sg

’Ő fut.’ (S. O.)

(3) luw uli sijǝlǝ-l.

ő rénszarvas észrevesz-prs.3sg

’Ő észreveszi a rénszarvast.’ (S. O.)

(4) luw pisma xanš-l.

ő levél ír-prs.3sg

’Ő levelet ír.’ (S. O.)

A szinjai hantiban a tipikus mondatfelépítés nominatív-akkuzatív mintájú. Az intranzitív ige nem akaratlagos (1) és akaratlagos (2) névmási alanya, valamint a tranzitív mondatok nem akaratlagos (3) és akaratlagos ágense (4) jelöletlen. A főneveknek nincs jelölt tárgyesetük, az aktív mondatban a tárgyi szerepű mondatrész általában az alany és az ige között szerepel (3)–(4).

A szinjaiban a passzív igealak mellett az ágens kötelezően lokatívuszraggal van ellátva (vö. Honti 1983, 1984: 93‒96, Kulonen 1989: 297‒302), de a passzív igenemet nem vesszük figyelembe a kódérték megállapításakor.