Neutr: A nyelv az S, az A és a P funkciókat testes morfémával nem jelöli.
PAff: A P funkciót a nyelv affixummal (prefixummal vagy szuffixummal) jelöli.
(1) ńāwrem ńax-l.
gyerek nevet-prs.3sg
’A gyerek nevet.’ (S. O.)
(2) ńāwrem luwel kaš-l-ǝli.
gyerek ő.acc keres-prs-obj.3sg
’A gyerek őt keresi.’ (S. O.)
(3) ńāwrem śit kaš-l.
gyerek det keres-prs.3sg
’A gyerek azt keresi.’ (S. O.)
(4) ńāwrem-ǝn luw kaš-l-a.
gyerek-loc ő keres-prs-pass.3sg
’A gyerek őt keresi.’ (S. O.)
(5) ńāwrem-ǝn śit kaš-l-a.
gyerek-loc det keres-prs-pass.3sg
’A gyerek azt keresi.’ (S. O.)
(6) ńāwrem pisma xanš-l.
gyerek levél ír-prs.3sg
’A gyerek levelet ír.’ (S. O.)
(7) ńāwrem-ǝn pisma xanš-l-a.
gyerek-loc levél ír-prs-pass.3sg
’A gyerek levelet ír.’ (F. L.)
A szinjai hantiban a P funkció jelölése megosztott: aktív igenemben a személyes névmási tárgy (2) jelölt (akkuzatívusz–datívuszi alakban szerepel), a főnévi (6) és a nem személyes névmási tárgy (3) jelöletlen. A passzív igenemben az alanyi szerepű P (4)–(5), (7) szintén jelöletlen. A szinjaiban tehát személyes névmási tárgy esetén jelölt P áll szemben a jelöletlen S és A funkciókkal, míg nem személyes névmások esetében ‒ az aktív igenemben ‒ neutrális a jelölés (vö. Honti 1983, 1984: 88, 93‒96, Nikolaeva 1999a: 30‒34, 38‒39, Solovar 2009: 61‒81, 2010).