PNPnonobl: A nyelvben a tárgyat egy főnév vagy önálló névmás kitételével lehetséges, de nem kötelező jelezni.

Agr: A nyelvben a tárgyra utal az ige morfoszintaktikai egyeztetése.

(1) mā naŋen ūjat-l-em.

én te.acc ismer-prs-obj.1sg

’Én ismerlek téged.’ (S. O.)

(2) mā miša ūjat-l-ǝm.

én Misa ismer-prs-obj.1sg

’Én ismerem Misát.’ (S. O.)

(3) mā lijlal ūjat-l-em.

én ők.acc ismer-prs-obj.1sg

’Én ismerem őket.’ (S. O.)

(4) naŋ lijlal sam-a taj-l-ǝllan? sam-a taj-l-ǝllam.

te ők.acc szív-lat tart-prs-pl.obj.sg szív-lat tart-prs-pl.obj.1sg

’Te szereted őket? Szeretem.’ (S. O.)

A szinjai hantiban létezik tárgyas és tárgyatlan ragozás (Onina 2009, Nikolaeva 1999a, 1999c, Rédei 1965: 54‒70, Honti 1984, Sz. Kispál ‒ F. Mészáros 1980: 34‒44). A tárgyas ragozás a tárgy számára (egyes, kettes, többes) utal (S. O.). A kettes és többes számú tárgyakra vonatkozó igeragok homonimak, E/3-ben mindhárom számú tárgynál azonos (-ǝl(l)i, -li) igeragot használnak. Dalrymple és Nikolaeva (2011: 145‒155) és Nikolaeva (1999a: 64‒76) szerint a tárgyas igeragozás használata részben az információszerkezet által, részben grammatikailag motivált. A tárgyas ragozás használata nem a tárgy határozottságától, hanem annak topikalizáltságától függ; a nem topik szerepű tárgy mellett alanyi, a topik szerepű tárgy mellett tárgyas ragozást használnak. A tárgyas ragozásnál a tárgy sokszor nem jelenik meg a mondatban (Nikolaeva 1999c), ilyenkor mindig tárgyas ragozást használnak. A tárgyi funkciójú személyes névmások mellett az ige kötelezően tárgyas ragozásban szerepel. A téma további kutatást igényel.