Refl~Intens: A nyelvben a visszaható névmások és a nyomatékosítók részben azonosak egymással.

(1) īki ʌījm-əʌ jota wəj-təɣ.

férfi fejsze-3sg vele visz-pst.obj.3sg

’A férfi magával vitte a fejszéjét.’ (L. N. K.)

(2) ńēwrem līŋkəntəp ʌüwatiʌ-nam tīʌ-təɣ.

gyermek takaró ő-apr húz- pst.obj.3sg

’A gyermek magára húzta a takaróját.’ (L. N. K.)

(3) mā mān-t serkala-nə wū-ʌ-əm.

én én-acc tükör-loc lát-prs-1sg

’Látom magam a tükörben.’ (L. N. K.)

(4) ma mānə kiča-ɣəm wəj-əm.

én én_maga rész-1sg vesz.pst-1sg

’Magamnak vettem.’ (Karjalainen–Vértes 1964: 244)

(5) īki ʌüw ʌüwə qɔ̄t wär.

férfi ő ő_maga ház csinál.pst.3sg

’A férfi maga építette fel a házat.’ (L. N. K.)

(6) ńēwrem-ət āmp-ʌ-aʌ ʌəɣ ʌəɣ-ə ʌāpət-ʌə-ʌ-aʌ.

gyermek-pl kutya-pl-3pl ők ők_maga etet-prs-pl-obj.3pl

’A gyermekek maguk etetik a kutyáikat.’ (L. N. K.)

(7a) mīša əj norɣə ʌüw-ə ʌüwati-jat noməqsə-ʌ.

Misa mindig ő_maga ő-ins gondol-prs.3sg

’Misa mindig csak magára gondol.’ (L. N. K.)

(7b) māša əj norɣə ʌüw-ə ʌüwat iʌti ńawmə-ʌ.

Mása mindig ő_maga ő-acc -ról beszél-prs.3sg

’Mása mindig csak magáról beszél.’ (L. N. K.)

A szurguti hantiban nincs külön visszaható névmási kategória. A cselekvés visszaható voltát nem is jelöli külön a nyelv, hanem egyszerű határozószót (1) vagy az alannyal korreferens személyes névmást (2), (3) használ, a megfelelő esetraggal vagy névutóval ellátva (4). Nyomatékosításkor a személyes névmás reduplikálódik (5), (6). A nyomatékos személyes névmások paradigmája a következő:

sg du pl

1. ma mānə min mīnə məŋ məŋə

2. nüŋ nüŋə nin nīnə nəŋ nəŋə

3. ʌüw ʌüwə ʌin ʌīnə ʌəɣ ʌəɣə

(Karjalainen–Vértes 1964: 243)

A nyomatékos személyes névmások ragozott alakjaiban az -ə elemmel megtoldott alak áll elöl, és a ragozott személyes névmás követi (7a, 7b).