WN(DN): Speciális szó a számnév előtt bármely alaptag esetén. (Lehet partikula vagy elöljáró is.)

Suf(DN)(V): A tőszámnévhez csakis igei alaptag esetén speciális szuffixum(ok) társul(nak).

(1) mīša-ɣən sāša-ɣən qō-qō pə qōʌəm wāsəɣ qɔ̄ləmtəq-qən.

Misa-du Szasa-du férfi férfi pcl három kacsa elejt-pst.3du

’Misa és Szása (fejenként) 3-3 kacsát ejtett el.’ (L. N. K.)

(2) ńēwrem-ət qō-qō pə əj-kāt maw-at məj-at.

gyermek-pl férfi férfi pcl egy kettő cukorka-ins ad.pst-pass.3pl

’A gyermekeknek fejenként egy-két cukorkát adtak.’ (L. N. K.)

(3) paqi-t wät-əʌta əj karopka-ɣa panʌə-ʌ-əw.

baba-pl öt-dist egy doboz-lat tesz-prs-1pl

’A babákat ötösével tesszük a dobozba.’ (L. N. K.)

Főnévi alaptag esetén a disztributivitást nem a számnéven fejezi ki a szurguti hanti, hanem a számnév előtti reduplikációval, a qō ’ember, férfi, fő’ ismétlésével és a pə partikulával ’együttesen, fejenként’ jelentésben (1)–(2). Igei alaptag esetén a számnév -ʌta végződést kap (3). Karjalainen–Vértes 1964: 239.