A hanti (osztják) nyelv az uráli (ezen belül a finnugor) nyelvcsaládba tartozik, a manysival és a magyarral együtt alkotja a nyelvcsalád ugor ágát. Az ugor ágon belül a hanti és a manysi nyelv egy csoportot alkot, ezt (utalva a nyelvek beszélőinek lakóhelyére) obi-ugornak nevezik.

A hantik Oroszországban, Nyugat-Szibériában, az Ob középső és alsó folyásán és mellékfolyóinak partján élnek. Lakóhelyeik közigazgatásilag a Tyumenyi és a Tomszki Területhez tartoznak. Többségük lakóhelye a Tyumenyi területen lévő Hanti-Manysi Autonóm Körzet  – Jugra területén van. Kisebb részük ettől északra, a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben, legkeletebbi csoportjuk pedig a Tomszki Területen él.

A hantik lélekszáma a 2010-es népszámlálás szerint 30.943 fő volt (PEREPIS 2010).  A megkérdezettek közül  9584-en mondták, hogy tudnak hantiul. Ők feltehetőleg hanti nemzetiségűek, de ez a statisztikából nem derül ki. Tehát a hantiknak mintegy egyharmada beszéli anyanyelvét (vö. Lewis et al. 2015).

A hantik nagy területen élnek kis csoportokban, egymástól távol, ezért a nyelvjárásaik között olyan jelentős hangtani, alaktani, szintaktikai és lexikai különbségek vannak, melyek már akadályozzák a távolabbi nyelvjárások közötti megértést.

A hanti nyelvjárásokat északi, déli és keleti csoportra szokás osztani (vö. Honti 1984). Az északi csoport az Ob-torkolattól nagyjából az Ob és az Irtis összefolyásáig terjed. A mára már kihalt déli nyelvjárásokat  az Irtis és mellékfolyói, a Demjanka és a Konda mentén beszélték. A keleti nyelvjárásokat a középső Ob és mellékfolyói partján beszélik. Ezek a vahi-vaszjugani, a szurguti és a szalimi.

A szurguti nyelvjárást (l. Csepregi 2011) Szurgut város körzetében, az Ob következő mellékfolyói partján beszélik: Pim, Tromjogan, Agan, Nagy és Kis Jugan. A szurguti hantik lélekszámáról nincs pontos adat, a helyi kutatók számításai szerint 3000 körül lehet a  beszélők száma.

A hanti nyelvjárások írásbeliségét az 1930-as években hozták létre, előbb latin betűs, majd 1937-től cirill betűs alapon.  Négy északi nyelvjárásnak (obdorszki, kazimi, suriskári, serkáli) és két keletinek (vahi, szurguti) van írásbelisége, azaz ezeken a nyelvjárásokon jelennek meg ábécéskönyvek, oktatási segédanyagok, szépirodalmi és sajtótermékek. Az első szurguti hanti ábécéskönyv 1959-ben jelent meg. A nyomdatechnika fejlődésével mára kialakult egy viszonylag következetes, fonematikus helyesírás.

(Az aladtbázisban használt átírásról l. a Tudnivalók menüpontot).

Szerző: Csepregi Márta